Budai-hegyek települései - Budai hegyek részei - Budai-hegyek időjárása -- Minden a Budai-hegységről

Egerészölyv


Az egerészölyv (Buteo buteo) hazánkban állandó lakos, bár Európa más részein telelni délre vonul. Az egerészölyv nehéz, közepes vagy nagy termetű, széles szárnyú és rövid farkú madár. Testhossza fél méter is lehet, szárnyfesztávolsága pedig olykor nagyobb egy méternél.

egerészölyv (Buteo buteo)Színezete változó, a sötétbarnától a majdnem fehérig terjed, ami egyedülálló az európai ragadozó madarak között. Világos színű madarak minden populációban előfordulnak, némelyikben szabályosan gyakoriak, ami igen eltérő mintázatokhoz vezet. Sokuk feje, hasa és szárnyának alsó fele fehér. A világos színváltozaton kívül létezik sötét és rőtszínű változat is.

A tojó nagyobb a hímnél.

Kiáltása a nyávogáshoz hasonló. Általában kiszáradt fák magas csúcságain, vastagabb karókon ülve, oszlopokon trónolva figyelhetjük meg vagy viszonylag magasan a felszálló melegebb légáramlatokat kihasználva, keringve portyázva láthatjuk.

Közép-Európa leggyakoribb ragadozó madara. Az olyan területeket kedveli, ahol váltakoznak az erdők és mezők, a rétek és szántóföldek.

Gyenge lábával és rövid karmaival az egerészölyv csak kis állatokra vadászhat, legföljebb mókusméretű állatokat ejt el. Főként pockokat fog, de gyíkokat, kígyókat, madárfiókákat és rovarokat is eszik. Igen alkalmazkodó-képes madár, midig azt a táplálékot fogyasztja, ami a legkönnyebben elérhető számára. Azokban az években, amikor sok a mezei pocok, több tojást rak és több fiókát nevel fel. A dögöket is fogyasztja.

Az egerészölyv költőterülete fölött nászrepülést mutat be, nagy magasságokban köröz és zuhanórepülésekben száll alá. Többnyire április végén rakja le első tojásait, és rögtön el is kezd kotlani. 2-3 tojást rak, kotlási ideje picit több, mint egy hónap. Fákra vagy sziklapárkányra gallyakból építi fészkét.

Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 forint.

weblapkészítés