Budai-hegyek települései - Budai hegyek részei - Budai-hegyek időjárása -- Minden a Budai-hegységről

Fehér torkú denevér


Kiterjesztett szárnyainak hossza 27–31 cm, egész teste 9–10 cm, mely méretből 3.5–4.5 cm esik a farkra. Alsó karja 4–4.5 cm hosszú. Nemzetségének jellemvonásain kívül megemlítendő, hogy fülfedője rövid és fölfelé szélesedő. Felső fogsorának metszőfoga kéthegyű, a második egyhegyű s alig félakkora, mint az első. Füle és vitorlája vastag bőrű, sötét barnafekete. Bundája a test felső oldalán sötétbarna alapon deres, alul ugyanolyan, de szürkébb. Álla és füle alja sötét feketésbarna s többnyire éles vonallal válik el a torok sárgásfehér színétől. Fiatal állatok torka szennyesfehér, sőt szürke is lehet, azonban sohasem teljesen sötét. Számos öreg példányon a törzs két oldala, a lágyék, valamint a combok tájéka is túlnyomóan fehér.

A nappalt odvas fákban, meglazult fakéreg alatt, vagy sziklahasadékokban tölti, azonban az emberi lakások közelében is szívesen tartózkodik s a hegyvidéki városok tornyaiban, nagyobb épületek padlásainak csöndes zugaiban és magányos erdei lakások tetőzetében is gyakran ráakadhatunk. Nagy tömegekben sohasem található, többnyire egyenként vagy apróbb csapatokban él s a tűlevelű fák honában érzi magát legjobban.

Esténként már korán kezd vadászgatni, még pedig legtöbbnyire fenyves vidéken, s mintegy 20 m magasságban, azonban gyakran még ennél is magasabbra emelkedik. A legmagasabb fák koronáinál jóval magasabb szintben és szívesen hajszolja a rovarokat, megjelenése és vadászati módja tehát élénken emlékeztet a fecske-denevérekére. Fáradhatatlan vadászatával nagy hasznot hajt az erdőgazdaságnak.

Téli álma – mivel olyan faj, amely nagyobbfokú nedvességet és hideget bír el - nem hosszú.

weblapkészítés