Budai-hegyek települései - Budai hegyek részei - Budai-hegyek időjárása -- Minden a Budai-hegységről

Érd címere


A Duna-parti település Tárnok-tól keletre, Diósdtól nyugatra terül el a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén.Érd 2006 óta megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest megyében.

A nagy kiterjedésű település kisebb egységekre oszlik: Érdliget, Tusculanum, Ófalu, Érd-Parkváros, Postástelep, Újfalu (Erzsébetváros), Újtelep.

A település sokáig egyszerüen Budapest alvóvárosaként funkcionált, ám az utóbbi időben a helyi lokálpatriótáknak köszönhetően saját útját járja.

Érd város területén több látnivalót is találhatunk itt jártunkkor:

Kakukk-hegy:

A Kakukk-hegy az ország azon ritka területeinek egyike, amelyen a bevezetőben ismertetett löszerdőssztyepp a szó szoros értelmében, erdő-gyep mozaik formájában maradt fenn. Ezt azért fontos kiemelni, mert a hazai lösztájakon löszerdőssztyepnek legggyakrabban csak egy-egy fátlan alkotója, a löszpusztagyep vagy a löszlegelő, található. A kakukk-hegyi lösznövényzet nem elszigetelt terület, hanem az érd-százhalombattai Sánc-hegy további értékes lösznövényzet-maradványaival - sánc, tumulusok, magaspart, százhalombattai Téglagyári-löszvölgyrendszer és téglagyár lejtői - a mezsgyék, ill. a felhagyott és részben regenerálódott lösznövényeztű kisparcellák révén kapcsolatban van. A növényzet fennmaradásának kulcsa, hogy ez az ökológiai folyosókon keresztül megvalósuló kapcsolat a jövőben is meglegyen. Ezért szükséges lenne a Sánc-hegy jelenleg nem védett vagy eltérő szintű oltalom alatt álló lösznövényzetfoltjainak egységes védelme is. A Kakukk-hegyet 2007. áprilisában az ország 200. természetvédelmi területévé nyilvánították.

Az Érdi-magaspart:

Az Érdi-magaspart alámosott, függőlegesfalakkal törik le Ófalu ill. a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 177 méteres Kakukk-hegy Ófalu fölött, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet. A magas partfalak védelmében együttesen fordulnak elő a keleti pusztai, sztyeppei növényfajok és a jégkorszak után hazánkba délről bevándorolt mediterrán növények. Az Érdi-magaspartot 1985-ben védetté nyilvánították.

Fundoklia-völgy:

Érd-Parkváros tájképileg legszebb része a szarmata mészkőbe bevágódott karsztos aszóvölgy, a Fundoklia. Az M7-es autópályától északra 1962 végén a völgyfő közelében véletlenül bukkant felszínre az érdi paleolitikus telep, mely a mounstérien műveltség, tágabb értelemben a neandervölgyi ember kultúrájának világhírű magyarországi lelőhelye. A völgyben és környékén mintegy 25 védett növényfaj fordul elő és több védett gyíkfajnak és cickányfélének nyújt menedéket, de az erdei sikló is előfordul. A terület 1999 óta helyi védettség alatt áll.

Érdi Harangjáték:

Érd első okleveles említésének 750. évfordulóján adták át 1993-ban. Átadásakor komoly politikai támadások érték az akkori önkormányzatot, ám mára Érd jelképévé vált a 12 harangos szerkezet, amely 45 dallamot szólaltat meg.

Szent Mihály-templom:

A XV. századi romokon újjáépülő templomot 1723-ban áldották meg. Illésházy János kegyúr bőkezűségéből épült fel a templom órapárkányos tornya 1774-ben. A templomtornyot két övpárkány tagolja három részre, díszítését ion oszlopfejezetű pilaszterek szolgálják. A templomhajó padlósíkja mintegy 2 m-rel mélyebben fekszik, mint a torony bejárati szintje. A templomhajóba lépcsősor vezet le. A templom régi berendezési tárgyai közül napjainkra a barokk mellékoltárok, a copf főoltár és a kőből faragott keresztelő medence őrződtek meg.

Minaret:

A műemlék a Magyar Állam tulajdona, kezelője Érd Önkormányzata, nyitva tartásáról a Szepes Gyula Művelődési Központ gondoskodik. Megtekinthető: május 1-jétől október 1-jéig, hétfő kivételével naponta 14-18 óráig. Ettől eltérő időpontú látogatás a művelődési központban történő előzetes bejelentkezéssel lehetséges. A kopott lépcsők, a világítás hiánya óvatosságra int minden látogatót. A körerkélyen egyszerre 3-5 főnél több nem tartózkodhat.

Az érden áthaladó kővel kirakott római hadi út nyomvonala mellett emelkedik a XVII. sz.-ban épült török dzsámi minaretje, mely az egykori török hódoltságra emlékeztet. A 23 m magas érdi minaret a többi magyarországi török tornyokhoz képest zömök. Törzse 12 szög alaprajzú, körerkélyéhez 53 db változó magasságú, kicsorbult fokú csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják. A dzsámi már elpusztult, egykori alapterülete a romok és leírások alapján mintegy 100-110 nm lehetett.

II. Lajos emlékmű:

Az emlékművet, melyet egy római korból származó oroszlán díszít és amelyen II. Lajos király (1516-1526) érdi tartózkodását örökítik meg, 1926-ban a mohácsi csata 400 éves évfordulójára állították.

Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolnája:

A XVIII. századi barokk kápolna 1734-ben épült a nagy pestis alkalmával.A négyzetes alaprajzú kápolna kosáríves apszissal záródik. Oldalfalán 1-1 ablak került elhelyezésre. Faszerkezetű harangtornyát kecses sisak díszíti. A kápolna hajóját és az oltárát diadalív tagolja, térlefedésre csehsüveg boltozatot építettek. Főhomlokzatát az oromfalba illesztett, kosáríves falfülkébe helyezett sérült Szentháromság-szobor díszíti.

Magyar Földrajzi Múzeum

Az 1983 októberében, Érden megnyílt Magyar Földrajzi Múzeum célja a geográfiával, valamint a magyar utazókkal, földrajzi felfedezőkkel kapcsolatos tárgyi emlékek, kéziratok, levelek, naplók, expedíciós jelentések, könyvek, újságcikkek, képzőművészeti alkotások, személyi hagyatékok felkutatása, gyűjtése, megőrzése, tudományos feldolgozása és közkinccsé tétele. Az állandó kiállítások mellett évente 2-3 időszaki kiállítással várják a látogatókat.

Részletek: http:www.foldrajzimuzeum.hucontentview151lang,hu

Kutyavár

Érd legrégebbi, XV. századi gótikus építménye. A legenda szerint Hunyadi Mátyás építtette vadászkutyái és pecérei számára. Nem tudni, valóban Mátyás király építtette-e, vagy az Elbenyi testvérek. 1318-ban még biztosan nem állt a vár, ekkor ugyanis Károly Róbert egy adománylevele említi Érdet, a várat azonban nem. Luxemburgi Zsigmond idejében azonban említik a diósdi várat, amely itt állt, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt. Temploma is volt, a Szent Bertalan-templom. A mohácsi csata után Érd és környéke török hódoltság alá került, Hamza bég ekkor palánkvárat építtetett a Duna-parton, nem messze ettől a vártól. A hagyomány úgy tartja, alagút kötötte össze a két várat. 1684-ben Lotaringiai Károly herceg rövid ostrom után elfoglalta és leromboltatta a várat. Köveit építkezésekhez hordták szét, a 19. században pedig birtokosa erdészházat építtetett a megmaradt kövekből. Sajnos állaga folyamatosan romlott, az 1960-1980 közti időszakban pedig a környékbeli építkezések egyrészén használták fel köveit, így ma már csak helyreállított romjai láthatóak.

Érd 1978 óta város, 2006 óta megyei jogú város. A nagy kiterjedésű település kerületekre oszlik.[forrás? Főbb részei: Tusculanum, Érdliget, Ófalu, Érd-Parkváros, Postástelep, Újfalu (Erzsébetváros), Újtelep.
közigazgatási adatai:
Település típusa:
Lélekszáma: fő
Irányítószáma:
Telefon körzetszáma: ()
területe: 0 ha


[ műholdas képe a Google mapon]

weblapkészítés